Szeptember 18.

Szeptember 18.

A Finn Tudományos Akadémia nagyszabású kutatási programjáról egy rövid, előzetes összefoglalót olvashatunk a Magyar Pedagógia 103.évf. 4. számában. A kutatásban több nemzetiségből és több tudományterületről is részt vesznek kutatók. A kutatás célja többek közt, hogy az élethosszig tartó, az élet minden területére kiterjedő tanulás kérdéseire minél pontosabb válaszokat találjanak.

A kutatásnak 5 főbb területe volt:

1. A tanuláskoncepció újradefiniálása
2. A tanulás társadalmi és kulturális kontextusa
3. A tudás megteremtése
4. Munkakörnyezetek
5. Az új tanárság

A tanuláskoncepció újradefiniálása szükséges, mert a az info-kommunikációs technika gyors fejlődése és a gyarapodó társadalmi igények új tudásokat és így új tanulási módokat követelnek. Az egyre növekvő és egyre specializálódó tudással, tudásokkal való lépéstartás minden ember számára kihívást jelent. Ennek megfelelő mértékű elsajátításához megfelelő tanulási stratégiákra lesz szükségünk. Felmerül annak is a kérdése, hogy mit érthetünk a hagyományos tantermi tanulás alatt, és mit értünk az informális környezetben történő (pl. virtuális térben) történő tanulás alatt.

A tanulás társadalmi és kulturális kontextusa azt jelenti, hogy az élethosszig tartó tanulás koncepciójával a tanulás már csak kis hányada korlátozódik az iskolai falain belül, de megjelenik a tanulás a családban, a munkahelyen és a szabadidőben is. A társadalom gyors változásai egyre több és több tanulást igényelnek a társadalom tagjaitól. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen körülmények szükségesekhez, a társadalmi különbségek befolyásolhatják –e ezt, mi lehet a szerepe a közösségnek, mint a tanulás színterének?

A tudás megteremtése egyre több kutatás szerint válik fontos kérdéssé manapság. Az iskolák egyre inkább elveszítik a tudás feletti monopol helyzetüket. A kutatásban több kérdést is felvetnek, pl.: Mi a szerepe a tanulásnak az innovációban?, Mi az összefüggés tanulás és tudás között? Hogyan írható le a csoportos tudásteremtés dinamikája? Mi a szerepe, mekkora a hatékonysága az együtt tanulásnak?

A munkakörnyezet kifejezés arra utal, hogy a munkahelyek manapság már a tanulás színterei is, mely elősegíti az egyes dolgozók egyéni kompetenciáinak fejlődését, és ezáltal az egész munkahely sikerét is. Azonban kevés kutatás ismert a munkahelyek belső tanítási működéséről. Felmerült a kutatásban a globális teamek tanítási szerepe is, illetve a dolgozók viszonyulása a team munkához, mely szintén fontos kutatási terület lehet.

Az új tanárság azt takarja, hogy a tanárok szerepe átalakulóban van, inkább a segítő, facilitátor fogalmaival lehetne jellemezni manapság. A tanár nincs a hagyományos pedagógiai helyzetekhez, módszerekhez kötve. Ő maga is egy multidiszciplináris együttműködés egyik tagja a tanuló tanítási folyamatában. ,,Nyilvánvalónak tűnik, hogy a tanároknak maguknak is meg kell tanulniuk, hogyan kell tanulónak lenni saját szakmájukban. Vitathatatlan, hogy ma tanárnak lenni nem egyszerű feladat, magas minőségi követelményeknek kell megfelelni.

EDi

Bár az a kutatás Finnországra vonatkozik, azért hazánkban, saját életünkben is megfigyelhetünk némi hasonlóságot. A tudás végtelen mennyisége elérhető számunkra az internet segítségével. A tudás újabb tudásokat generál, egy-egy szakterület tudástára folyamatosan bővül, a szakemberek éppen ezért egyre inkább specializálódnak. Ettől függetlenül mégis kel, hogy általános rálátásuk is legyen saját szakterületükre, a szakmájukkal kapcsolatos egyéb tudományterületekre, sőt, természetesen átfogóan az életre is.  Ez ma már nélkülözhetetlenné teszi, hogy az ember folyamatosan kész legyen tanulni. Illetve, hogy tisztába legyen vele, hogy hol találja meg legkönnyebben, leggyorsabban és legpontosabban azt a tudást, amire esetleg majd szüksége lehet.

Gyógypedagógusként is sokszor tapasztalom ezt. Alapképzés után belevágtam a mesterképzésbe, mellette egy szakirányú továbbképzést is elkezdetem. Ettől függetlenül folyton azt hallom és néha azt is érzem, hogy ez a tudás nagyon kevés, szinte semmi, amit itt az iskola falain belül át lehet adni. Az egyik jelmondata, hogy majd a gyakorlatban tanulod ezt meg! Ami kétségtelenül igaz lehet, és itt kapcsolódik is a munkahelyi tanulás, team munka témakörhöz. A mi szakmánkban fokozottan is érvényes, hogy a tudás egyik fajtáját 80%-ban a munkahelyen sajátítjuk el, sőt, ha egy újabb munkahelyre kerül az ember, ott gyakorlatilag újra kezdi a tanulást. Szomatopedagógusként egészen más szakmai ismeretek, felkészülési módok, alkalmazott módszerek, kommunikációs stílusok… kellettek a korai fejlesztés gyakorlatom során illetve a stroke rehabilitációs osztályon. Az új tudások állandó tanulást igényelnek.

A másik jelmondat, hogy a diplomád arra jó, hogy papírod legyen ahhoz, hogy sok pénzért elvégezhess tanfolyamokat, továbbképzéseket, ahol megtanulhatsz korszerű tudásokat, módszereket. És valóban, számtalan jobbnál jobb tanfolyam reklámozza magát.

Néha összezavarodom, hogy akkor mit ér a tudásom, milyen tudást érdemes tanulni, ami használható is, amit most tanulok, az vajon megállja a helyét a társadalom elvárásaiban? Manapság nem azzal van a probléma, hogy lehetetlen hozzájutni a tudáshoz, inkább azzal, hogy az ember jól tudjon szelektálni a megszerezhető tudások között. Ezt nem árt az egyéneknek tisztázni néha magukban, illetve Magyarországon is fontos lenne egy átfogó kutatás az élethosszig tartó, átfogó tanulás kérdéskörében.

Bori