Képességfejlesztés 2013. október 02.

Edward deBono CoRT című programja

Edward deBonoCoRT (Cognitive Research Trust) problémamegoldó-készség fejlesztő programja széles körben ismert és alkalmazott a világon, különféle részeit, illetve egészét számos nyelvre lefordították, így magyarra is. A 99/9-es Iskolakultúra című folyóiratban Gordon Győri János mutatja be a program elméleti hátterét, és főbb összetevőit. Bár deBono programjának elméleti alapjai tudományosan nincsenek ellenőrizve, mégis sokan szeretik és használják ezt a módszert, és ez a tény a mi érdeklődésünket is felkeltette. 

"DeBono az intelligenciát olyan képességnek tekinti, amelynek a gondolkodással vehetjük hasznát. Ez azt jelenti, hogy miközben elismeri a kettő kapcsolatát, egymásra utaltságát, sőt egyfajta hierarchiáját is, úgy tekinti, hogy a kettő viszonylag független is egymástól. Ez azért fontos, mert ezzel a viszonylagos függetlenséggel tudja deBono megmagyarázni, miért fejleszthető külön a gondolkodás maga mint olyan, illetve hogy amikor a gondolkodási műveleteket, ennek technikáit, eszközeit fejlesztjük, akkor nem magát az intelligenciát fejlesztjük ellenben azt a képességet, hogy miképpen tudunk élni az intelligenciánkkal, milyen hatékonyan vagyunk képesek alkalmazni azt." 

DeBono a direkt gondolkodást praktikus, életszerű, napi problémákba ágyazza. Programja elméleti hátterét képezi a laterális gondolkodás elmélete, mely szerint a jobb és bal oldali agyfélteke nagyban különbözik és viszonylag függetlenül működik egymástól. Véleménye szerint a mai közoktatás a jobb oldali (általa analitikusnak nevezett) agyfélteke képzését tekinti elsődleges feladatának, míg az ő módszerével a bal oldali (perceptuálisnak nevezett) agyfélteke fejlesztése oldható meg. Ezzel, többek között, olyan fontos képességek fejlesztését célozza meg, mint a problémamegoldó gondolkodás vagy a kreativitás. A programban részt vevő gyerekek (vagy akár felnőttek) olyan technikákat és attitűdöt sajátítanak el, amely abban segíti őket, hogy helyesen gondolkozzanak, továbbá fontos, hogy megfelelő motiváció is kialakuljon bennük, sarkallván őket arra, hogy alkalmazzák is az újonnan elsajátított gondolkodási eljárásokat.

Magát a programot Edward deBono a 70-es évek elején alkotta meg, 6 általa megalkotott alapszabályt tartva szem előtt:
1. a programnak egyszerűnek és praktikusnak kell lennie
2. a programnak többféle életkorban kell alkalmazhatónak lennie
3. olyan gondolkodási képességeket kell fejleszteni, amelyek a való, reális életben alkalmazhatók
4. a gondolkodási képességek fejlesztése programjának olyannak kell lennie, hogy a képzést ne befolyásolhassák a gyerek korábbi ismeretei, az adott tudásbázis
5. meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy a képzés során elsajátítottakat képesek legyenek alkalmazni a valós élethelyzetekre
6. a fejlesztésnek az agy információfeldolgozó műveleteinek ismeretén kell alapulnia

(deBono, 1985)

A programot akár óvodában vagy felnőtt korban is alkalmazni lehet, bár 13-14 éves körben ajánlott kifejezetten. De Bono heti egyszeri alkalommal, tanórai kereteken belül, kiscsoportos formában ajánlja a fejlesztőprogram végzését.

Az eredeti program 60 részből állt, amelyet a szerző 6 nagy egységbe szervezett. Adott egység egy szituáció- és tudnivalótípussal foglalkozik és konkrét gondolkodási területet kíván fejleszteni:

1. a látókör szélesítése: adott probléma széles körű megvizsgálása

2. szervezés: szervezett és szisztematikus gondolkodás

3. interakció: érvelés, vita technikájának elsajátítása

4. kreativitás fejlesztése: kreatív gondolkodás

5. információ és érzelem összefüggései, pl. lényegkiemelés, felesleges információk kiszűrése

6. cselekvés: konkrét példán keresztül bemutatni a gondolkodási technikák szisztematikus használatát

(Csapó Benő: Az értelmi képességek fejlesztésének történelmi–társadalmi kontextusa című műve alapján.) http://www.epa.oszk.hu/00000/00011/00030/pdf/1999-9t.pdf

Bár mi korábban nem hallottunk DeBono programjáról, művei Magyarországon is igen népszerűek.

Számos művét lefordították magyar nyelvre, melyeket a HVG kiadó forgalmaz.

http://www.polc.hu/szerzo/edward_de_bono/

Magyar nyelvű facebook oldala is van, a linket itt érhetitek el:

https://www.facebook.com/pages/Cognitive-Research-Trust/139146932779476

A problémamagoldó készségfejlesztő módszerekkel kapcsolatban igen kevés személyes tapasztalattal rendelkezem. Az általános iskola illetve gimnáziumi tanulmányaim során, a kompetencia alapú nevelés hangsúlyozásának ellenére, csak néhány ehhez hasonló kísérletet tudok felidézni. Ezek sem tantervebe épített tanagyagok, vagy speciális foglalkozások voltak, inkább néhány tanár egyéni kezdeményezései. Például a földrajz tanárom rendszeresen szervezett disputa köröket, ahol az érvelés,vita fortélyait gyakorolhattuk. Ez persze lassította a tananyagban való erőlehaladást, de későbbi beadandó dolgozataim során igen hasznosnak bizonyult az ott megismert érvelési módszer, taktika. Ezzel szemben az irodalomtanárunk fel volt háborodva, hogy az érettségi esszé tételek közé bekerült az érvelés is. Határozottan kifejezte, hogy nem szeretne egy ilyen dolgozatot sem olvasni, és az érvelés technikájának, szabályainak megismerése nem tartozik az irodalom témakörébe.

Mivel a tantervbe nem volt kötelezően beépítve a képességfejlesztés, így egyik szaktanár sem érezte igazán magáénak ennek promotálását. Általában az egyes szaktanárok saját tantárgyuk speciális ismeretanyagának átadására törekedtek, a tartalomfüggetlen képességfejlesztés nem volt benne a látókörükben. Ez valószínű a nagy ismeretanyagnak is betudható, a tanárok versenyt futnak az idővel, hogy év végére ,,végig érjenek a tankönyvön". Én személyesen nagyon fontosnak találom, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a képességfejlesztésre az oktatásban, mivel hosszútávon, közvetett és közvetlen módon is segíti az egyéb tanulási folyamatokat. Azonban, véleményem szerint, fontos lenne tisztázni, hogy kinek a feladata ennek az oktatása, gyakoroltatása, illetve milyen keretek között valósuljon meg mindez, milyen életkori rétegnek szól leginkább.

Edi

Gondolkodjunk!

,,Van néhány válaszom, de hiányzik a kérdés.” László Noémi

A mai órán szóba került, hogy a gondolkodás képességét is lehet tudatosan fejleszteni. Sőt léteznek kifejezetten erre specializált módszerek, programok, melyek igen népszerűek. Ki ne szeretne hatékonyabban, gyorsabban gondolkodni? Nekem is felkeltette az érdeklődésem, hogy mit ígér és mit vár el egy ilyen program, könyv a gondolkodni vágyó személytől?! Saját tapasztalataim szerint az iskolai oktatásból gyakran pont ez marad ki- a gondolkodás képességének fejlesztése. A sok tartalomba ágyazott feladat, tudás, számonkérés nem segíti, nem méri a gondolkodás képességét. A matematikai szöveges feladatokban olvasható: írd le, hogyan gondolkodtál! Sok gyereknek kihívást jelent, hogy gondolkodási folyamatait megfogalmazza vagy tudatosítsa. Ráadásul maga a gondolkodás nemcsak iskolai elvárások teljesítéséhez fontos, hanem általánosan az élet felmerülő helyzeteinek, kérdéseinek értékelésében, megértésében, kezelésében. Magamon is észlelem, hogy gondolkodási stratégiáim még az elmúlt pár évben is sokat változtak. Sok idő kellett ahhoz, még megtanultam, hogy hogyan lehet kiszűrni a lényeget egy-egy információáradatban, hogyan lehet azokat kezelhető egységekre, kategóriákra bontani. Reménységeim szerint ez a folyamat még nem fejeződött be, sőt arra gondoltam, egy ilyen gondolkodási képességet fejlesztő program tanulmányozásával teszek is ezért. 

Edward deBono: Tanítsd gondolkodni gyermeked című könyvét tanulmányoztam részletesebben. A könyv eredetileg szülőknek íródott, akik szeretnék gyermekük gondolkodási képességét fejleszteni. A könyvben pontos tájékoztatást olvashatunk arról, miért fontos a gondolkodás, hogyan használjuk a módszert, majd konkrét gondolkodási stratégiákat és ehhez kapcsolódó feladatokat olvashatunk. Praktikus tanácsokat is leír a szerző, hogy hogyan teremtsünk természetes szituációkat gyermekünk számára a gyakorláshoz, milyen elvek szerint haladjunk a feladatokban. A részletes bemutatásra nincs lehetőség, de egy konkrét stratégiát felvázolok.

Gondolkodás a hat varázsszemüvegben

Gondolkodás közben gyakran próbálunk meg túl sok szempontot figyelembe venni, más esetben túl keveset, és gyakran összezavarodunk. A hat gondolkodási varázsszemüveg módszerével egyszerre csak egyféleképpen gondolkodunk, a gondolkodás egy-egy típusát gyakorolhatjuk, így a gondolkodási folyamat minden fázisa jól követhető. Egy időben csak egy varázsszemüveget veszünk fel, így fegyelmezetté és gyorsabbá válik a gondolkodásunk. A szemüvegeket könnyen le és felvehetjük, és tudnunk kell megfelelően cserélgetni is őket. A gyakorlat lényege nem az, hogy az embereket kategorizáljuk, hanem éppen az, hogy az összes gondolkodási típusban gyakorlatot szerezzünk.

Íme a hat színes varázsszemüveg:

• Fehér: objektív tények, ábrák, információk. Milyen információink vannak? Milyeneket kell megszerezni?
• Piros: érzelmek, érzések, előérzetek, sejtések. Milyen érzéseim vannak ezzel a kérdéssel kapcsolatban?
• fekete: veszélyek, figyelmeztetés, igazság, megítélés, kritika. Összeegyeztethető-e a tényekkel? Beválik-e? Meg lehet-e oldani?
• sárga: lehetőségek, nyereség, előnyök, megtakarítások. Miért lehet ezt megoldani? Miért jó?
• Zöld: kutatás, kreativitás, javaslatok, tanácsok, új ötletek. Választható cselekvési módok. Más ötletek.
• Kék: vita, gondolkodás a gondolkodásról. A gondolkodási folyamat felügyelete. Összegezzük, hogy éppen hol tartunk. Megadjuk a gondolkodás következő lépéseit. Szabályozzuk a gondolkodás menetét.

Néhány gyakorlati feladat a szemüvegek használatára vonatkozóan:

1.Egy fiú labdával berúgja a szomszéd ablakát. Elkezdenek egymással kiabálni. Mondj kijelentéseikre 3-3 piros szemüveges példát.

2.Valaki azt mondja neked, hogy bele kellene fognod vagy a kertészkedésbe vagy a barkácsolásba, vagy a bélyeggyűjtésbe. Gondolkodj el minegyiken fehér szemüvegben. Ezután gondold bégig őket piros szemüvegben.

3.A következő kijelentések közül melyek tekinthetők igazi fekete szemüveges megjegyzésnek:

-A hazudós embert gyakran rajtakapják a a hazugságain.

-Tapasztalataim szerint a magasabb fizetéstől nem lesznek boldogabbak az emberek.

-Ha nem dolgozol keményen, akkor nem lesznek jók a vizsgaeredményeid.

4. Gondolkozz sárga szemüvegben a fekete szemüvegről!

5.Nincs elég hely a polcon a könyveidnek. Vedd fel a zöld szemüveget és vázold fel, milyen lehetőségek állnak előtted a helyzet megoldásában!

A feladatokat a megadott séma szerint tovább lehet írni, újabb gyakorlatokat lehet kitalálni. Nem létezik helyes megoldás, illetve javaslatok a megoldáshoz, a gyakorlatok figyelemirányító eszközök, mert általa bizonyos szempontok és gondolkodási típusok felé irányítjuk a figyelmünket. A varázsszemüvegek használata javítja a problémamegoldás hatékonyságát is.

A varázsszemüveges gyakorlatok és gondolkodási utak tetszenek, ezért is ezt a feladattípust emeltem ki. Számomra a problémát éppen az szokta jelenteni, hogy egy egy adott helyzetet igyekszem a létező összes szemszögből megvizsgálni, a lehető legjobban körüljárni, az egyes szempontokat egymáshoz viszonyítva is figyelembe venni...még végül lehetetlennek tűnik számomra, hogy bármiféle megfelelő, vagy legalább ahhoz közelítő megoldást találjak. Bár a gondolkodási képességet ez is kétségtelenül fejleszti, a hatékonyságot nem igazán növeli, sőt néha cselekvésképtelenné tesz. Sőt, néha egyenesen zavar, ha valaki túl egyoldalúan közelít egy problémához, és egyszerűen döntést hoz, lépést tesz egy egyszerű piros-szemüveges vizsgálódás után. :) Miközben olvastam a könyvet, be tudtam azonosítani tipikusan ilyen vagy olyan szemüveget hordó ismerősöket, bár a szerző kifejezi, hogy nem ez a célja a feladatnak. A kulcs talán abban lehet, hogy megfelelő időben és megfelelő gyakorisággal tudjuk cserélgetni a megfelelő szemüvegeket.

Bori